meglepi-hazamenetel

Nincs főnököm, szóval mostanában nem kell úgy csinálnom, mint aki nagyon dolgozik…
Most csinálhatom teljes mellbedobással a semmit… jippppiiii!!!
Ebem szétrágta a koax kábelt, szóval tévé nélkül maradtam, és ahelyett, hogy olvastam volna, inkább megnéztem dvd-n a Friends (Jóbarátok) akárhányadik évadját, ki tudja hányadszor….
Mert jó, mert vicces, mert imádom, na!
Azt viszont nagyon nem imádom, hogy mostanában csak arra van energiám, amikor hazaesek este, hogy bambán bámuljam a dobozt. Szégyen!
Holnap utazom haza, mert csak, meg mert temetőjárat, meg mert Anyu + Nagyi névnapünneplés.
Csak még mindig nem vásároltam semmit nekik. Természetesen, ahogy az lenni szokott, még elképzelésem sincs, hogy mit is ajándékozzak nekik. Pfff!
Nagyival még nincs is gond, mert Ő szereti az ilyen lakásdíszítős, semmire sem valós, de jól kinézős dolgokat.
De Anyu! Hát Ő nem egyszerű...
Annyira meglepném egy olyan dologgal Őt, aminek igazán örülne. ami nem olyan, hogy csak azért kapja mert kell, hanem olyan, ami nem kell, de mégis nagyon boldoggá teszi.
Hmmm, talán egy új élet, valaki olyan mellett, aki szereti, aki észreveszi, hogy mennyire nagyszerű ember Ő. Viszek neki egy új pasit. Vagy csak tüntessem el a mostanit???
Hmmm... dilemma!

Meglepi lesz az érkezésem, és viszem Ebet is, bár Ő ezt még nem tudja.
Remélem nem fogja összehányni az autót.
Szombaton megyünk Szilukával + Húgommal az A38-ra. Fincsi!