2008. október 27., hétfő

itt-ott

Esküszöm, kellett volna még két nap, hogy kipihenjem a pihenést. Bab szerdán kitalálta, hogy aktívan töltsük ezt a 4 napot. Ez olyan jól sikerült, hogy 1500 km-t tettünk bele az autóba az elmúlt napokban.
Voltunk libegni magashegyen, meg állatkertbe, meg maciparkba, meg 3D-s moziba, meg kastélyban, meg várban, meg Tokaj szőlővesszein nektárt csepegtettünk. Ettünk szarvas-steaket, meg libamájjal töltött husit tokaji mástással, meg borzalmas tiramisut.
Láttunk elefántot annak szándékával, hogy fát döntsön ki.
Meglátogattam Lindit, meg Pöcit királyvárosban, ahol is mindent összegezve szívfájdítóan jól éreztem magam.
Amikor beértünk a városba, önkéntelenül kicsóúszott a számon, hogy home sweat home.
Szegény Bab, olyan fancsali képet vágott. Kénytelen voltam kegyesen hazudni, hogy csak vicceltem, meg ott van az otthonom, ahol Ő van. (ez annyira nem is volt hazugság)
Aztán este megindultunk Lindivel.
Kicsi Pöcim, mire találkoztunk már be volt nyulacskázva. Kicsit aggódtunk is Lindivel, hogy mennyire lesz használható, de leszámítva azt, hogy majdnem elbőgte magát, miközben arról beszélt, hogy mennyire hiányzom neki, hogy mennyire jó fej vagyok, hogy milyen szerepet játszottam a "felnőtté válásában", illetve, hogy fél szavakból is értjük egymást, no meg igaz, hogy fél éve mentem el, de olyan mintha tegnap történt volna, és ugyanott tudjuk folytatni tovább, mint ahol abbahagytuk.... szóval azt leszámítva, hogy a szeme tele volt könnyel, és pasi létére majdnem elbőgte magát, na, ehhez képest, teljesen vállalhatóan viselkedett.
Persze, hazudnék ha azt mondanám, hogy nem esett jól. De. Nagyon.
Vasárnap értem jött Bab, és meglepetésként a maciparkon meg a mozin kívül, egész óvatosan beterelt a MANGO bolba, és kaptam csodalilafelsőt, meg egy meseszép táskát. Így megy ez nálunk...
Este hétre értünk haza, hulla voltam. Annyi erőm volt még, hogy kipakoltam a bőröndöket, dobtam egy zuhanyt, körmöt pingáltam, majd elájultam.
Arra ébredtem, hogy Bab erőteljesen próbálja felhívni a figyelmemet arra a tényre, hogy 3 napja nem teljesíthette be férji előjogait. Nekifeszült a farka a combomnak. Arra emlékszem, hogy megfordultam, és próbáltam a szememet nyitva tartani, de egyszerűen nem sikerült. Elaludtam.
Ez milyen már, ez???
Velem ilyen még sosem fordult elő...
Ez már az első lépcsőfok a ........ nem is tudom, hogy mi felé????
Hazamegyek a melóból, tuti elkapom, és megcsinálom durván-vadul..
Persze csak a manikűr, és Eb hazaszállítása után. :-)