Annyira nagyszerű érzés az, amikor valaki megtisztel azzal, hogy a legféltettebb titkát megosztja veled, amit még szinte önmagának sem mer bevallani. Mert azt hiszi, hogy egyedül van vele, mert azt hiszi, hogy ez nem normális, vagy mert arra gondol, hogy biztos vele van a baj, és hogy defektes.
Aztán amikor szemlesütve elmondja, akkor csak ülsz, és csendben azt mondod, nem vagy egyedül, ugyanez van velem is. Majd pedig a felismerés után, hogy van még valami, ami a barátságon, a bizalmon, a kalandokon túl is összeköt minket, oltári módon megörülünk, és csak nevetünk felszabadultan, cinkos mosollyal, hogy a két defektes bevallotta egymásnak a defektjét...
Nincs szebb, és szívmelengetőbb dolog ennél, köszönöm neked Lindi.
skip to main |
skip to sidebar
Egy kisváros rejtelmei és titkai-amik nem is annyira titkok. Egy multi gyötrelmei, pedig de jó dolgom van.. Kényszernapok és sállálá napok. Letűnő-eltűnő-és bárcsak maradandó pasik az életemből. Igazmondó és csillagszemű-de nem juhász, sem nem vadakat terelő….