'Szavaid selyme szíven simogat, Mint márciusi szél a sírokat.
Én nem tudom mi ez, de jó nagyon, Fájása édes, hadd fájjon, hagyom.'
2 és fél óra beszélgetés telefonon, felszakadó sóhajok, szinte együtt-egyszerre kimondott szavak éle, kérdőjelek, hogy vajon mi ez, hogy vajon miként jutottunk ide, és mi lesz ebből...
Nem félek. Csak beleülök ebbe a puha, fullasztó, tejfehér felhőbe.
Csak hagyom, hogy a márciusi szél sodorja...
skip to main |
skip to sidebar
Egy kisváros rejtelmei és titkai-amik nem is annyira titkok. Egy multi gyötrelmei, pedig de jó dolgom van.. Kényszernapok és sállálá napok. Letűnő-eltűnő-és bárcsak maradandó pasik az életemből. Igazmondó és csillagszemű-de nem juhász, sem nem vadakat terelő….